KERTÉSZKEDÉS MÁJUSBAN
Május a legszebb hónap a kiskertben is. A virágzó gyümölcsfák látványa, a friss, üde zöld szín ünnepi hangulatot sugall, a megújulásét. Töltsünk minél több időt a szabadban, hogy mi is feltöltödjünk ezzel az érzéssel.
A legfontosabb kerti munka májusban a kapálás, gyomlálás és az öntözés, valamint a kártevők és betegségek megelőzése, leküzdése. Ápoljuk gondosan a gyepeket is, rendszeresen locsolva, nyírva. A hónap közepétől kiültethetjük a melegkedvelő, előnevelt palántákat a végleges helyükre. Ne feledjük el a fagyos szenteket, Pongrác, Szervác és Bonifác május 12 és 14 között hozhat még talajmenti fagyokat. Figyeljük ezeket a napokat, hogy éjszakára szükség esetén takarással megvédhessük a kiültetett palántákat és a dézsás növényeket.
ZÖLDSÉGESKERTBEN
A korai burgonyát és a borsót töltsük fel kapáláskor földdel. Május 10. után vethetjük szabadföldbe a tökféléket, uborkát, babot. Kiültethetjük az előnevelt palántákat: paprikát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt. Használjunk tőzegcserepet a palántaneveléshez, mivel számos előnyt nyújt a palántáknak:
- nem kell pikírozni, ezáltal gyorsabban fejlődnek a palánták,
- nem sínyli meg a gyökérrendszer az átültetést, mivel cserepestől ültetjük el a palántákat (csak tőzegcserépre vonatkozik, nem a műanyag cserépre!),
- védi a fiatal palánták tövét a lótetű kártételétől,
- teljesen lebomlik a talajban,
Palántát csak megbízható helyről vásároljunk, így nem érhet meglepetés, hogy a törpe paradicsom folytonnövő lett, vagy a tölteni való paprika helyett almapaprikánk termett. A legjobb a saját magunk által nevelt palánta, így biztosak lehetünk, hogy a Lugas paradicsom a fagyokig fog teremni, vagy az Édesalma paprika nem lesz csípős. A palánták ültetésénél vigyázzunk arra, hogy a paprika és a káposztafélék ne kerüljenek mélyebbre, mint ahogy a palántanevelő helyükön voltak. A paradicsom könnyen hoz oldalgyökeret a szárán, így azt tehetjük mélyebbre, sőt el is fektethetjük, ha túl elnyurgult a fényhiánytól a palántánk.
Babvetés: válasszunk sárga és zöldhüvelyű fajtát is. A zöldhüvelyű bokorbab nyugaton sokkal elterjedtebb, mint nálunk. Próbáljuk ki, sokkal zsengébb, nem szálkásodik olyan hamar, így nem igényel olyan gyakori szedést, mint a sárgahüvelyű fajták. Főzeléknek és vegyes köretnek is kiváló. A karós baboknak vetés előtt alakítsuk ki a támrendszerét. Négy karót szúrjunk le a földbe egy 0,5 x 0,5 m-es négyzet sarkain, majd kössük össze 1,5-1,7 m magasságnál. A karók mellé vessünk 2-3 szem babot. A fagyasztóba szánt babot ráérünk másodvetésben termeszteni, a korai salátafélék, retek, spenót helyére vetve június-júliusban.
Az uborkát érdemes hálóra felfuttatni, így nem fertőződik meg a talajról a peronoszpórával, és öntözéskor száraz marad a lombja. Vegyük figyelembe locsoláskor, hogy lehetőleg csak a növények tövére jutassuk a vízet az uborkánál és a paradicsomnál is. A levélre kerülő víz elősegíti a gombaspórák bejutását a növénybe.
Permetezéshez használjunk csalánlevet, és úgy tervezzük meg a kertünket, hogy a növénytársítások által kedvező kölcsönhatást biztosítsunk kiskertünkben, "öngyógyító vegyeskertet" hozzunk létre. Például: a hagyma és a sárgarépa kölcsönösen riasztja egymás kártevőit: a hagyma- és a sárgarépalegyet. A paradicsom és az uborka mellé ültessünk fokhagymát, így kevesebb esélyt adunk a gombás betegségek kialakulásának. A paradicsom és a zeller óvják a káposztaféléket a levéltetvektől, ezek "cserében" a zellert megvédik a zellerrozsdától. A borsikafű (csombor) elriasztja a babról a fekete babtetveket. A körömvirág és a büdöske távol tartják a fonálférgeket. Mindig vessünk ezekből a zöldséges ágyások közé is! A sarkantyúka magához vonza a levéltetveket, ezzel kevésbé károsítják azok a többi kultúrnövényt. A kapor majdnem minden zöldségnövényre előnyös hatású. Serkenti azok csírázását és fokozza ellenálló képességüket. A bazsalikom uborka mellé vetve óvja azt a lisztharmattól és odavonzza a méheket a beporzáshoz.
DÍSZKERTBEN
A kinti hőmérséklet emelkedésével a szobanövényeinket is gyakrabban kell locsolni. Ültessük át őket, vagy az elhasználódott régi föld tetejét távolítsuk el, és pótoljuk friss, tápanyagdús virágfölddel. A locsolóvízhez adjunk tápsót. A dézsás virágokat kihelyezhetjük előszőr félárnyékba (nehogy megperzselődjenek a levelek a tűző napon), majd fokozatosan, a faj igényeinek megfelelően napos helyre. Kiültethetjük az átteleltetett muskátlitöveket, az előnevelt egynyári palántáinkat is.
Az áprilisban elvetett egynyáriak már kelnek, ritkítsuk meg őket, és tartsuk tisztán a gyomoktól. A rózsatövekről távolítsuk el mielőbb a megjelenő vadhajtásokat, hogy ne használják el feleslegesen a tápanyagot. A levéltetvek ellen permetezzünk csalánlével, szükség esetén vegyszerrel.
Virágos kertünkben tervezzünk lepkekertet, olyan virágfajokból, melyek nektártermelők és színpompás pillangókat csalogatnak virágágyásunkba. Ezen virágfajokat vethetjük külön sorokba, vagy a magokat összekeverve kialakíthatunk egy vegyes virágágyást is. Erre a célra alkalmas virágok:
- Oroszlánszáj (Antirrhinum majus)
- Pillangóvirág (Cosmos bipinnatus)
- Szarkaláb (Delphinium consolida)
- Illatos ternye (lobularia maritima)
- Legényvirág (Rézvirág), (Zinnia elegans)
- Kúpvirág (Rudbeckia hirta)
- Illatos lednek (Lathyrus odoratus)
- Pompás titónia (Tithonia rotundifolia)
- Echinacea purpurea (Bíborkasvirág)
- Verbena x hybrida (Kerti verbéna, Vasfű)
- Tropeolum majus (Sarkantyúka)
FŰTELEPÍTÉS: amennyiben az optimális őszi vetés elmaradt, az április-májusi időszak még megfelel a fűtelepítésre. Válasszunk megfelelő fűmagkeveréket, attól függően, hogy milyen célra szeretnénk használni a gyepet, illetve milyen a területünk adottsága. Kapható taposást bíró Sport keverék, szép, sötétzöld színű gyepet adó Pázsit keverék, Árnyéktűrő- és Szárazságtűrő fümagkeverék. Ezeket olyan faj- és fajtakomponensek alkotják, melyek a célnak megfelelő gyepet képeznek. Az alábbi tanácsokat betartva sikeresen füvesíthetünk, akár őszi-, akár tavaszi vetéssel:
Talajelőkészítés
A házikertek talaját célszerű minél jobban előkészíteni a telepítésre, hogy tartós, szép gyepünk legyen. Ásás előtt szórjunk a felszínre trágya- és talajjavító anyagokat. Erősen kötött (agyagos) talajokat homok és szalmás istállótrágya bekeverésével tudjuk lazítani. A nagyon könnyű homok talajokhoz tőzeget, vagy agyagos talajt keverjünk. A felásott talaj felszínét egyenletesen elmunkáljuk, és hagyjuk néhány hétig leülepedni, csak azután vessük bele a fűmagot. Így a kikelt gyomokat még vetés előtt kiírthatjuk.
A telepítés ideje
Kedvező időpont a kora tavasz és a nyár vége (augusztus vége, szeptember eleje). A legalkalmasabb augusztus 20-tól szeptember 15-ig, ilyenkor még meleg a talaj és nem valószínű a vízhiány. Az áprilisi magvetés, ha száraz a nyár több öntözést igényel. Abban az esetben, ha a vetést rendszeres öntözéssel állandóan nedvesen tudjuk tartani, elvileg a tenyészidőszakban bármikor telepíthetünk. Száraz, meleg időszakban vigyázzunk, mert ha a talajfelszín kiszárad, a csíranövények igen rövid idő alatt elpusztulnak. Vetéskor figyeljünk arra, hogy az időjárás legyen enyhe és szélcsendes.
A vetés módja
Vetés előtt a talajfelszínt hengerezéssel, vagy lábra erősített deszkalapokkal tömörítjük. Alaposan rázzuk össze a fűmagkeveréket és mérjük ki a kívánt mennyiséget. Nagyon fontos, hogy a magvak egyenletes elosztásban és ne túl mélyre kerüljenek a földbe. Tanácsos a magot 4 egyenlő részre osztani, így csökkenthető, a kihagyott foltok esélye. A magkeveréket a talajra szórjuk, sekélyen (0-1,5 cm) bemunkáljuk, majd alaposan lehengerezzük. Igen kedvező, ha hengerezés előtt vékony komposztréteget szitálunk az elvetett területre. A csíranövények általában a vetés után 7-21 nappal jelennek meg.
Vetőmagmennyiség
A szükséges vetőmag mennyiség nagymértékben függ a fűmagkeveréket alkotó komponensektől, mivel a pázsitfűvek magja eltérő nagyságú. Általánosan elfogadott irányelv, hogy négyzetcentiméterenként 2-3 magot vessünk, azaz 30-40g-ot négyzetméterenként.
Öntözés
Vetés után az öntözővizet finom eloszlású permet formájában juttassuk ki, nehogy összemossuk a sekélyen vetett magvakat. Soha ne öntözzünk a déli hőségben, ilyenkor a kijuttatott víz akár 40%-a is elveszik. Öntözésenként 20 l/m2 (20 mm) vizet adjunk. A talajt legalább 8-10 cm mélységig áztassuk át. Ne öntözzünk úgy, hogy csupán a felszín nedvesedjen át.
Fokozzuk a szárazságtűrést, ha a következőket betartjuk:
Ősszel levegőztessük a tömörödött talajt, és utána szórjunk rá vékonyan jó minőségű apró morzsás földkeveréket.
Ne vágjuk le túl alacsonyan a füvet (min. 4-5 cm), hagyjuk valamivel hosszabbra száraz időben.
A nyíradékot hagyjuk a gyepen szárazság idején
Rendszeresen végezzük a tápanyagutánpótlást. Évente egyszer juttassunk ki foszfortartalmú műtrágyát a gyökérzet egészséges fejlődése érdekében.
Ősszel távolítsuk el az elhalt fűmaradványokat.
Trágyázás
A gyepnövényeknek elsősorban nitrogénre van szükségük, melyet tenyészidőszakban, több részletben (4-5-szöri megosztásban) kell kiszórni. Évente 60-160 g/m2 pétisó kiszórása javasolt, száraz fűre (nehogy perzselést okozzon), egyenletesen, nyírás után. Ezt követően öntözzük meg a gyepet. Tartós hatású környezetkímélő nitrogén műtrágya egyszeri kijuttatásával biztosíthatjuk a gyep éves nitrogénigényét. A foszfor- és kálium műtrágyát ősszel, a tél beállta előtt kell kijuttatni.
Pázsitok, gyepek nyírása
Első nyírás 8 cm-es magasságnál ajánlott, vigyázva arra, hogy ne életlen késsel dolgozzunk, mert az gyökerestől kitépheti a füvet. Őszi vetésnél nincs szükség több fűnyírásra tavaszig. Sohasem szabad a levélfelület egyharmadánál többet levágni. Szárazságra hajló viszonyok között kedvezőbb, ha 5 cm magasan tartjuk a pázsitot. Tavasszal 5-6 naponként, nyáron 12-15 naponként nyírjuk a füvet. Ha az ősz csapadékos, szintén rövidül a nyírásidő. Az idény utolsó nyírását október első harmadában javasoljuk elvégezni.
GYÖMÖLCSÖSBEN
A virágzást követően a legfontosabb a betegségek és a kártevők leküzdése. Az alma lisztharmat betegségét a friss hajtások fehéres (lisztes) színéről vehetjük észre. Mielőbb távolítsuk el ezeket a hajtásvégeket, és tüzeljük el őket. A levéltetvek jelenlétére a levelek összehúzódása, befele fordulása hívja fel a figyelmet. Mielőtt vegyszerhez nyúlnánk használjuk a csalánlevet permetszerként. Az őszibarackfa tányérjába ültetett torma megvédi a fát a levélfodrosodástól. A sarkantyúka a fák köré vetve betakarja a fa tövét, és a levéltetveket magához csalogatja a gyümölcsfáról. Az öregebb fák árnyékában jól fejlődik a borsmenta is. Az almamoly és a cseresznyelégy lárvái ellen helyezzünk feromoncsapdákat a fákra, így ezek vegyszermentesen elpusztítják a molyt, illetve a legyet, mielőtt azok még leraknák petéiket a gyümölcsbe.
Ne feledjük a régi mondást, hogy "a májusi eső aranyat ér". Száraz időben locsoljunk rendszeresen a növényeink megerősödéséig! A frissen kikelt palánták hajszálgyökerei elszakadnak, ha a talaj kiszárad és cserepes lesz, ez a kikelt csíranövények pusztulásához is vezethet. Mulcsolással védjük a talajt a kiszáradástól.
Csalánlé receptje: szedjünk kesztyűvel kb 1 kg csalánlevelet (virágzás előtt) és áztassuk be 10 liter vízbe. Pár nap után erjedni kezd a csalánlé, keverjük meg naponta. Három hétig hagyjuk érni, majd szűrjük le, és 1:10 arányban vízzel higítva használhatjuk permetszerként. Sikeresen alkalmazhatjuk a kertben a levéltetvek, takácsatkák, káposztalepke hernyója, burgonyabogár ellen, de kiváló tápanyag is a vashiányban szenvedő (klorózisos) növényeknek.
